A jövő nemzedék jövője

 

Az előzőekben emlegetett „jövő szervezetei” kapcsán nem lehet kikerülni, hogy ne gondoljuk át, kikből fognak állni a jövő szervezetei. Természetesen belőlünk is, akik már most felnőttként élnek és dolgoznak – de sokkal inkább azokból a gyerekekből, fiatalokból, akik ma még az iskolapadban ülnek. Belőlük lesz az a felelős, önmagát irányítani tudó, másokkal dinamikusan együtt- és újratervező ember, aki…. de hogyan is lesz belőle ilyen ember?

 

Hát, ha az állami iskolarendszeren múlik, nagyjából sehogy. (Nem véletlenül szaporodnak gombamód az alapítványi és magánkézben lévő alternatív szemléletű iskolák.) Maga a rendszer nem ad arra lehetőséget, időt, keretet, hogy a tanárok ilyesmivel foglalkozzanak – ha ugyan még jut rá erejük. Tisztelet a kivételnek persze, hiszen én is az állami iskolarendszer falai közt nőttem fel, mégis egy olyan közegben, ahol épülhetett a személyiségem – de ez teljes mértékben az ott tanító tanároknak köszönhető. (Meg anyukám is tanár.) Így, hogy felnőttként más felnőttek soft skilljeinek, vagyis érzelmi intelligenciához kapcsolódó készségeinek fejlesztésével foglalkozom, még inkább megrázó a hiány ezen a téren.

 

Amit az iskola nem tanít meg, mert egyszerűen nincs rá kapacitása: magunkban és a kapcsolatainkban tájékozódni.

 

Ma már számtalan kutatás szól arról, hogy az érzelmi intelligencia milyen hatalmas mértékben befolyásolja az életben való sikerességünket a logikai intelligenciához képest. Mégsem foglalkozunk vele annyit, amennyit ezek alapján érdemes volna. Na de mire is jó az érzelmi intelligencia?

 

Önmagam irányítása azt jelenti, tisztában vagyok a saját érzelmeimmel, reakcióimmal és képes vagyok irányítani őket, választani közöttük.

 

Aki irányítani tudja önmagát, nem elszenvedője többé annak, ami történik vele. Tudja, hogy egyes hatásokra hogyan szokott reagálni, tudja, mit érdemes elkerülnie és milyen helyzetekben képes a legjobbat kihozni magából. Megvan a választási lehetősége, hogy másképp reagáljon és másképp intézze a dolgokat, mint „ahogy szokta”. Ha pedig mégsem tudja kellő mértékben befolyásolni az eseményeket, megnyugodhat abban, hogy mindent megtett, ami tőle telt.

 

Másokkal dinamikus kapcsolatban lenni azt jelenti, hogy megvan az eszköztáram, hogy a mindenki számára legjobb megoldást megtaláljuk egy adott helyzetben.

 

Ha körülnézünk a világnak ezen a részén, ma mindenből túlkínálat van – túl sok inger, túl sok cucc, túl sok lehetőség, csak kapkodjuk a fejünket, hogy melyiket válasszuk. De ha nem tudom, mi a jó nekem, akkor sose fogok jóllakni, legfeljebb gyomorrontást kapok. Vagy rosszabb esetben darabokra szed a sok különböző kívülről érkező igény, aminek igyekszem megfelelni. Ebből kell valahogy kialakítani egy élhető egyensúlyt hosszú távon.

 

A környezettel tisztában lenni azt jelenti, hogy képes vagyok felmérni, hol helyezkedem el én magam a kontextusban, és ezen belül merre tartok.

 

Életünk során mindenhol közösségekbe kell beilleszkednünk, ahol sokféle igény, érdek és szabály van egyszerre jelen. Az ebben való tájékozódást és a beilleszkedést megkönnyíti, ha tudom azt, hogy én magam merrefelé tartok és milyen szerepet szeretnék elfoglalni a közösségen belül. Segít átlátni az egész működését, ha tudom, milyen törvényszerűségek szerint működnek a közösségek, és hogyan tudok hatással lenni rájuk.

 

Én magam kimondhatatlanul hálás lettem volna, ha ezt a tudást nem hosszú évek (és keserves tapasztalatok) alatt kellett volna begyűjtenem, összerakosgatnom, hanem valaki mesél róla már kamaszkoromban. Így hát arra jutottam, hogy nem várok arra, hogy majd mire az én gyerekeim oda jutnak, minden más lesz. Mostanra megvan a tudásom ahhoz, hogy a hiányokon való kesergés helyett nekiálljak tenni valamit a jövő nemzedékért a magam szintjén.

 

A Life Skills programmal három célom van:

  • olyan információt átadni, ami támpontot ad a tájékozódáshoz egyéni, kapcsolati és közösségi szinten
  • olyan kérdéseket megtanítani, amivel mindenki megtalálhatja a saját válaszait
  • olyan időt biztosítani, ahol van arra lehetőség, hogy ezek a témák és kérdések egyáltalán felmerüljenek

 

Ha szerinted is hasznos lenne, hogy 16 – 18 éves gyerekek számára összeszedetten elérhető legyen ez a tudás, te is tudod támogatni ezt a projektet. Hogyan?

 

  • Szólj, ha olyan tanárokkal, igazgatókkal találkozol, akikkel szerinted tudnék együtt dolgozni.
  • Ajánld a tanároknak, igazgatóknak akikkel találkozol, hogy vegyék fel velem a kapcsolatot, és elkezdhessünk együtt dolgozni.
  • Ha kérdésed van, keress meg. 🙂

 

És hogy mi kéne még? Hát… sok ösztönzés, meg jó tanácsok állítólag, de lehet hogy csak egy kis tudatos odafigyelés is elég lesz.

A jövő nemzedék jövője