A konfliktus mint lehetőség

Ha azt mondom konfliktus, mik jutnak először eszedbe? Gyanítom, hogy veszekedés, feszültség, és feszültség kíséri ezt a szót. Lehet, hogy ahogy ezt olvasod, még a testi érzetek is jelentkeztek: szorítás a gyomrodban, a szívtájékon, a torokban, és hasonlók.

Hadd keretezzem át neked ezt a képet. A konfliktus nem rossz, hanem valami jobbnak a lehetősége. A konfliktus egy olyan helyzet, amikor kiderült, hogy valami nem működik, és ki lehet helyette találni valami jobbat, ami majd működni fog.

Persze a konfliktusok mélységétől függően egyszerű vagy kihívásokkal teli a mindenki számára jó megoldás felkutatása. Persze mielőtt nekilátunk, nem árt, ha tudjuk, mivel állunk szemben:

  • Értékkonfliktusok, amelynek középpontjában az egymástól eltérő értékrendek, hitrendszerek állnak. Az ebből fakadó konfliktusokat ugyanezen a szinten nem lehet megoldani, egyetlen lehetőség, ha érdekegyeztetés medrébe tereljük a dolgot.

  • Érdekkonfliktusok, ahol különböző érdekek feszülnek egymásnak. Ezt egy harmadik, magasabb rendű nézőpont segítségével lehet rendezni, vagy olyan megoldása lehetséges, ahol mindkét fél enged valamennyit.

  • Strukturális konfliktusok, amik mindig a szervezet működési rendjéből, módjából adódnak. A megoldásukhoz az érintett felek meghallgatásával és a zavaros helyzetek tisztázásával kerülhetünk közelebb.

  • Kapcsolati (személyközi, interperszonális) konfliktusok, amelyeket erős negatív érzelmek, feltételezések kísérnek a másikkal szemben. A másik fél nézőpontjának megismerése enyhíthet ezeken a helyzeteken.

  • Kommunikációs és információs konfliktusok, vagyis félreértés és információhiány. Ezek megoldása nagyon egyszerű: áramoltatni kell az információt, és lehetőleg formális utakon. Ha ez nem történik meg így, akkor megtörténik informális úton – ezt hívják folyosói pletykának :).

Maga a konfliktus tehát sokféle szinten létezhet, sőt, akár egyszerre több szint is rétegződhet egy-egy konkrét helyzetben. A megoldáshoz a helyzet felismerésén kívül az is adhat némi segítséget, ha tisztában vagy azzal, hogy te magad hogyan szoktad kezelni az ilyen helyzeteket.

Mindenkinek van saját preferált konfliktuskezelési stílusa – ezek úgy működnek, mint a személyiségtípus. Ösztönösen bizonyos viselkedések könnyebben mennek, de a többit is meg lehet tanulni. Ha pedig már az összeset ismered, és tudod használni is, építhetsz belőle stratégiát. Tiszta legó!

Ötféle konfliktuskezelési stílus van, ezek mindegyikét az határozza meg, hogy az alkalmazásuk során mennyire veszed figyelembe a magad, illetve a mások érdekét. Ebből kijön ötféle kombináció: elkerülő, alkalmazkodó, kompromisszumkész, versengő és problémamegoldó.

Itt tudsz tesztet kitölteni arról, hogy milyen a te konfliktuskezelési stílusod, bővebb magyarázat is van hozzá: http://upszi.hu/hr/cikk/thomas___kilmann_teszt

Mégis, akkor mi a lényeg?

A konfliktustípusok, stratégiák és minden egyéb ismeret mögött legyen mindig ott az a hozzáállás, hogy a konfliktus egy lehetőség arra, hogy ami eddig nem működött, most újra működővé váljon.

Ha félsz a konfliktustól, akkor is. Ha dühös vagy tőle, akkor is. A helyzet csak arról mesél, hogy rossz helyen vannak a határok, vagy valaki nem tartotta be őket. Annyit kell tenni, hogy újrarajzoljuk a térképet, és kialakítunk egy élhetőbb működést.

A konfliktus mint lehetőség

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.